Elérkezett az a nap, amikor lejjebb kellett tenni a kiságyat, mert levi, nemhogy egyszer felállt és annyi, hanem állandóan azt gyakorolta délután 3-tól estig. :-) De tündéri volt, ahogy ez a dolog így megtetszett neki. Párszor elesett , meglepődött, majd nevetett rajta. Ritkán sír, ha elesik. De minden attól függ, hogyan reagáljuk le. Mert ha látja rajtunk, hogy meg vagyunk rémülve, akkor azt hiszi, hogy baj van és bepánikol, majd sír. De, ha nevetünk és bolondozunk utána vele, és játszunk, akkor képes torka szakadtából is nevetni akár. :-)
Nos, ezt mutatja a gyakorlat és a tapasztalat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése